Receptek Kovászos kenyér
Sütőben · vasedényben

Kovászos kenyér

Ropogós héj, szellős, enyhén savanykás bél – mindössze lisztből, vízből, sóból és kovászból. A recept röviden is elég; ha kíváncsi vagy a miértekre, ugorj le bármelyik nyúlüregbe.

Aktív munka ~30 perc Két nap, főleg várakozás 1 cipó, ~900 g 250 °C, vasedényben Kezdőknek is
Nyúlüreg = kattints rá, ha mélyebbre mennél. Egyszerű nézetben az üregek egy kis jelbe bújnak (a szám mutatja, hány van) – vidd fölé az egeret, vagy koppints rá, és előbújnak. A ↓ lefelé visz, a pöttyök mutatják, hány szint mélyen jársz. Lent a sáv mindig megmutatja, merre vagy.
Kovászos kenyér rácson, tetején a kelesztőkosár spirális lisztmintájával és a bevágás mentén felnyílt füllel
4 hozzávalóliszt, víz, só és kovász – minden más idő és kézmozdulat.
Fotó: Agelaia, Wikimedia Commons, CC BY 4.0

Hozzávalók

1 cipóhoz Adag:
  • Kenyérliszt (BL80)vagy finomliszt (BL55)
    450 g90 %

    A magyar lisztek jelölése: BL = búzaliszt, a szám pedig azt mutatja, mennyi ásványi anyag (hamu) marad a liszt elégetése után, százszorosra szorozva. Minél nagyobb a szám, annál több héjrész van benne.

    JelölésKöznapi névKovászos kenyérhez
    BL55finomlisztJó, picit kevesebb víz kell (−10 g)
    BL80kenyérlisztIdeális – ízesebb, erősebb
    BL112félbarna lisztRészben (max. ⅓), több víz kell
    TBL200teljes kiőrlésűKis arányban, ízért

    Nézd meg a csomagoláson a fehérjetartalmat is: 11–13 g / 100 g az ideális. A „kenyérliszt” vagy „sikérdús” felirat jó jel.

    A laborban a lisztet kb. 900 °C-on elégetik: a szerves rész (keményítő, fehérje) elég, az ásványi anyag (kálium, magnézium, foszfor, vas) visszamarad hamuként. Ezek zöme a búzaszem külső rétegeiben, a korpában és a magvatban (aleuronréteg) van.

    Ezért a hamutartalom tulajdonképpen azt méri, mennyire „fehérre” őrölték a lisztet: a BL55-ben a szemnek csak a legbelső, legtisztább része van, a TBL200-ban szinte az egész.

    Korpa ~14 % rost, ásványi anyag Endospermium ~83 % keményítő + sikér = fehér liszt Csíra ~3 % zsír, E- és B-vitaminok

    A malom először lehántja a korpát és a csírát, majd egyre finomabbra őrli a belső, keményítős részt. A „kiőrlési fok” azt adja meg, a szem tömegének hány százaléka kerül a lisztbe: fehér lisztnél ~70–75 %, teljes kiőrlésűnél ~100 %.

    A búzalisztben két fehérje van, amely vízzel találkozva összekapcsolódik: a gliadin (nyújthatóvá teszi a tésztát) és a glutenin (rugalmassá, „visszahúzóvá” teszi). Együtt egy gumiszerű hálót alkotnak – ez a sikér.

    Képzeld el apró lufik millióit: a kovász élesztői szén-dioxidot termelnek, a sikérháló pedig a lufik fala, amely ezt a gázt bent tartja. Erős háló = magasra nő a kenyér és nagy, fényes lyukak lesznek a belében.

    A hajtogatás és a pihentetés ezt a hálót építi és rendezi – lásd: Miért hajtogatunk dagasztás helyett?

    Csípj le egy diónyi tésztát, és vizes ujjakkal óvatosan húzd szét minden irányba. Ha olyan vékonyra nyúlik, hogy átsejlik rajta a fény, mielőtt elszakadna, a sikérháló kész. Ha hamar szakad, még egy-két hajtogatás ráfér.

    Kovászos tésztánál nem kell tökéletes „ablak” a hajtogatás elején: a háló a tömegkelesztés alatt magától is erősödik.

    A liszt kb. 70 %-a keményítő: hosszú, elágazó (amilopektin, ~75 %) és egyenes (amilóz, ~25 %) cukorláncok szemcsékbe tömörítve.

    • Erjedés közben: a lisztben lévő amiláz enzimek a sérült keményítőszemcsékből cukrot vágnak le – ez az élesztők és baktériumok tápláléka. Ezért is jó az autolízis.
    • Sütés közben (60–80 °C): a szemcsék vizet szívnak, megduzzadnak és összeolvadnak (csirizesedés) – a ragacsos tésztából így lesz puha, de tartós bél.
    • Hűlés és állás közben: az amilóz, majd az amilopektin láncai újra rendeződnek (retrogradáció) – ettől lesz a kenyér előbb vágható, később pedig száraz, „állott”.

    Ezért kell kivárni a hűlést: Miért nem szabad melegen felvágni?

    • Tönkölyliszt: működik, de a sikérje nyúlósabb és gyengébb. Használj ~10 %-kal kevesebb vizet, és figyelj, mert gyorsabban túlkel.
    • Rozsliszt: 10–20 %-ig gond nélkül keverhető a búzaliszthez, mélyebb, savanykásabb ízt ad. Tisztán rozsból egészen más technika kell (nincs használható sikér, a tésztát nem hajtogatják, formába sütik).
    • Gluténmentes: ezzel a módszerrel nem megy – sikér nélkül nincs háló, ami a gázt megtartaná.
  • Teljes kiőrlésű búzalisztízért és a kovász kedvéért
    50 g10 %
    • Íz: diós, gabonás mélységet ad – egy kevés is érezhető.
    • Erjedés: a korpában több ásványi anyag, enzim és saját mikroba van, ez „megtáplálja” a kovászt, élénkebb lesz a tészta.
    • Szín: melegebb, krémesebb bél, sötétebb héj.

    A korpa éles kis lemezkéi szó szerint „elvágják” a sikérszálakat, a sok rost pedig elvonja a vizet a sikértől. Ezért a teljes kiőrlésű kenyér tömörebb és több vizet kíván (akár 80–85 %-ot).

    10–20 % még szinte semmit nem ront a szerkezeten, de már ízt ad – ez a legtöbb vizsgált recept „édes pontja”.

    Tárolás: a csírában lévő zsír pár hónap alatt megavasodik – a teljes kiőrlésű lisztet tartsd hűvösen, légmentesen.

    Egyszerűen tegyél helyette 50 g-mal több kenyérlisztet (összesen 500 g), és 10 g-mal kevesebb vizet. Rozsliszt is mehet ugyanilyen arányban – az még savanykásabb, „falusiasabb” ízt ad.

  • Langyos víz (26–28 °C)350 g + 15 g a sóhoz
    365 g73 %

    A cél, hogy a kész tészta 24–26 °C körüli legyen – ezen a hőfokon dolgozik a kovász kiszámíthatóan. Gyakorlatban:

    KonyhaVíz
    Hűvös (18–20 °C, tél)30–32 °C – kellemesen meleg
    Átlagos (21–23 °C)26–28 °C – langyos
    Meleg (25 °C felett, nyár)20 °C vagy hidegebb

    A víz fajhője kb. két és félszerese a lisztének, és ebből van a legtöbb a tésztában. A 365 g víz kb. kétszer annyi hőt „hordoz”, mint az 500 g liszt. Ezért a tészta hőmérsékletét szinte csak a vízzel tudod állítani.

    Ökölszabály: ha a tészta 1 °C-kal hidegebb lett a kelleténél, legközelebb ~2 °C-kal melegebb vizet használj. Példa: 21 °C-os liszt és 23 °C-os kovász mellett ~27–28 °C-os víz ad 25 °C-os tésztát.

    Pékségekben a „3 × céltészta-hőfok − (liszt + kovász + szoba)” képletet használják, de abból még a dagasztógép súrlódási hőjét is le kell vonni – kézi hajtogatásnál otthon a fenti szabály pontosabb.

    A pékek mindent a liszt tömegéhez viszonyítanak (sütő-százalék). A liszt mindig 100 %; 500 g lisztre 365 g víz = 73 %.

    HidratációMilyen?
    60–65 %Feszes, könnyen formázható, tömörebb bél (pl. házi „géppel dagasztott”)
    70–75 %Klasszikus kovászos: kezelhető, mégis szellős – erre áll be a legtöbb recept
    78–85 %Lágy, ragacsos, nagy fényes lyukak – gyakorlott kéz kell hozzá

    A kovászban is van víz és liszt (fele-fele). Ha azt is beszámolod, ez a kenyér ~74 %-os.

    A só egy kevés vízzel könnyebben feloldódik és egyenletesen eloszlik a már összeállt tésztában. A franciák ezt bassinage-nak hívják. Ha elfelejted, semmi baj: a sót szórd rá, és vizes kézzel dolgozd el.

  • Érett, aktív kovász100 %-os (fele liszt, fele víz)
    100 g20 %
    Aktív kovász felülről, tele buborékokkal
    Csúcson lévő kovász: sűrű buborékok. Fotó: PilotChicago, CC BY-SA 4.0
    • Etetés után 4–8 órával legalább a duplájára nőtt.
    • A teteje domború, tele buborékkal; oldalról is látszanak a lyukak.
    • Az illata kellemesen savanykás, joghurtos, kicsit gyümölcsös – nem szúrós, nem acetonos.
    • Kanállal megemelve habos, nyúlós, „szálas”.

    Úszópróba: egy kiskanálnyit pottyants egy pohár vízbe – ha fennmarad, sok benne a gáz. Jó jel, de nem tévedhetetlen: a teljes kiőrlésű vagy rozsos kovász érett állapotban is lesüllyedhet.

    Túlérett (a teteje beesett, az üveg falán csík jelzi, meddig ért, híg, erősen savanyú vagy acetonszagú): még használható, de a kenyér savanyúbb és laposabb lesz. Jobb, ha újra eteted (1:5:5 arányban), és megvárod az új csúcsot.

    Lusta (8 óra alatt sem duplázódik): melegebb helyre vele (24–27 °C, pl. kikapcsolt sütő égő lámpával), etesd 2–3 napig naponta kétszer, és tegyél az etetéshez egy kevés teljes kiőrlésű vagy rozslisztet.

    Csak liszt, víz és idő kell. Egy tiszta, kb. 0,7–1 literes üvegben, 24–26 °C-on:

    NapTeendőMit látsz?
    1.50 g teljes kiőrlésű (vagy rozs-) liszt + 50 g langyos víz, összekeverni, lazán lefedniSemmit
    2.Hozzáadni 50 g lisztet + 50 g vizetNéhány buborék, lehet furcsa, sajtos szag
    3–5.Naponta: kidobni mindent 50 g kivételével, + 50 g liszt + 50 g vízGyakran „elcsendesedik” – ez normális!
    6–7.Naponta kétszer etetni (1:1:1), fehér liszt is mehetKiszámíthatóan duplázódik, kellemes savanykás illat

    Akkor kész, ha 2–3 egymás utáni napon is 4–8 óra alatt a duplájára nő etetés után.

    Az első napok heves buborékolását gyakran nem a „jó” mikrobák okozzák, hanem gyorsan szaporodó, a lisztben eleve jelen lévő baktériumok (pl. Leuconostoc, enterobaktériumok). Ezek savat termelnek, és ezzel saját magukat is kiszorítják.

    A pH 4,5 alá csökken – ezt már csak a savtűrő tejsavbaktériumok és vadélesztők bírják. A 3–5. napi csend az őrségváltás ideje. Utána a stabil közösség kialakul, és innentől rendszeres etetéssel évtizedekig fenntartható.

    Méz, szőlő, joghurt hozzáadása nem szükséges – a liszt magában hozza a mikrobákat.

    A kovász két csapat együttélése:

    • Vadélesztők (pl. Saccharomyces cerevisiae, Kazachstania humilis) – szén-dioxidot és egy kevés alkoholt termelnek: ettől kel a tészta.
    • Tejsavbaktériumok (pl. Fructilactobacillus sanfranciscensis, Lactiplantibacillus plantarum) – tejsavat és ecetsavat termelnek: ettől savanykás, aromás és tartós a kenyér.

    Baktériumból kb. százszor annyi van, mint élesztőből. Jól megférnek: a savas közeg távol tartja a penészt és a kártevő baktériumokat, a különböző cukrokat pedig másként hasznosítják, így nem versenyeznek.

    A tejsav lágy, krémes, joghurtos; az ecetsav éles, szúrós, „savanyú”. Arányukat te is befolyásolhatod:

    Enyhébb kenyérSavanyúbb kenyér
    Fiatal, épp csúcson lévő kovászKissé túlérett kovász
    Melegebb erjedés (26–28 °C)Hűvösebb, hosszabb erjedés
    Hígabb kovász, fehér lisztSűrűbb kovász, teljes kiőrlésű / rozs
    Rövid vagy nincs hideg kelesztésHosszú hűtős kelesztés (16–48 óra)

    Néhány dologban kimutathatóan igen, de csodát ne várj:

    • Ásványi anyagok: a savas közegben a fitáz enzim lebontja a fitinsav egy részét, amely különben megköti a vasat, cinket, magnéziumot.
    • Vércukor: a savak és a lassú erjedés miatt sokaknál kissé lassabban emeli a vércukrot, mint az élesztős fehér kenyér.
    • Eltarthatóság: lassabban penészedik és szárad.
    • Glutén: a hosszú erjedés lebont egy keveset belőle, de a kovászos búzakenyér nem gluténmentes, cöliákiában nem fogyasztható.

    Az arányt „kovász : liszt : víz” formában írják. Minél több új lisztet kap, annál lassabban ér be:

    ArányPéldaCsúcs 24 °C-on
    1 : 1 : 150 g + 50 g + 50 g~3–5 óra
    1 : 2 : 220 g + 40 g + 40 g~5–7 óra
    1 : 5 : 510 g + 50 g + 50 g~10–12 óra (éjszakára)
    • Hűtőben tartva elég hetente egyszer etetni. Sütés előtt vedd ki, és etesd meg 1–2-szer szobahőn.
    • Szabadság alatt: sűrűbbre etetve (kevesebb víz) a hűtőben 2–3 hétig is kibírja.
    • Biztonsági tartalék: kenj vékonyan sütőpapírra egy kevés kovászt, szárítsd ki, morzsold el, és tárold üvegben – évekig életképes, vízzel és liszttel pár nap alatt újraéled.

    A kovászos kenyér a kelt kenyér legősibb formája: az ókori Egyiptomban már a Kr. e. 2. évezredben is ismerték. A sörfőzésből származó és később az ipari élesztő csak a 19. században szorította ki a mindennapokban.

    A magyar falvakban a 20. század közepéig a háziasszonyok hetente egyszer sütöttek, és a következő sütéshez a tésztából egy darabot félretettek – ez volt a kovász. Az amerikai San Francisco a kaliforniai aranyláz (1849) idején vált kovászos kenyeréről híressé; innen kapta nevét az egyik jellemző baktérium is, a sanfranciscensis.

  • Sófinom szemcsés
    10 g2 %
    • Íz: só nélkül a kenyér lapos, szinte édeskés-üres.
    • Szerkezet: a só „összehúzza” a sikérhálót – erősebb, kevésbé ragacsos tészta.
    • Tempó: lassítja az erjedést és az enzimeket – kiegyensúlyozottabb kelés.

    1,8–2,2 % között szinte minden recept egyezik. Az eredeti családi recept 15–16 g-ot írt 600 g lisztre (~2,6 %) – ez is működik, csak sósabb.

    „…a kovász állítólag nem szereti közvetlenül a sót a nyakába kapni, … de nem fog megsértődni akkor sem, ha nem vársz.” – az eredeti recept

    Az igazság valahol középen van. Nagyon tömény sóoldatban az élesztők és baktériumok sejtjeiből a víz kiáramlik (ozmózis), ez valóban árt nekik. De pár perces érintkezés egy tészta közepén gyakorlatilag nem számít – a só pillanatok alatt eloszlik.

    A külön adagolás valódi oka inkább az, hogy só nélkül a liszt gyorsabban szívja be a vizet, és a sikér könnyebben kialakul. Ezért jön a só csak az autolízis és a kovász után.

    Bármilyen tiszta, finom szemcsés só jó – a jódozott is, a tengeri só is. A durva szemű sót előbb old fel a visszatartott 15 g vízben.

    Ha nincs mérleged: 1 csapott teáskanál finom só ≈ 5–6 g, tehát kb. 2 csapott teáskanál.

  • Rizsliszta kosár szórásához
    1–2 ek

    A rizsben nincs sikérképző fehérje, ezért a nedves búzatészta nem ragad hozzá – egész éjszakás hűtős kelesztés után is simán kifordul a kosárból. Búzaliszttel szórva a tészta „beleragaszthatja” magát a liszttel együtt.

    Pótolható: búzadarával, kukoricadarával, vagy 50/50 rizs- és búzaliszt keverékével.

Eszközök

  • Konyhai mérleg

    Egy „bögre liszt” attól függően, mennyire tömörödött, 120 és 160 g között bármennyi lehet – ez 30 % eltérés! A kenyérnél pár százalék víz is számít, ezért minden komoly recept grammban mér. Egy egyszerű digitális mérleg a legjobb befektetés.

  • Nagy tál – kerámia, üveg vagy átlátszó doboz

    Oldalról látod a buborékokat, és egy filctollal / gumigyűrűvel megjelölheted a kezdeti szintet – így a „40–50 %-kal nőtt” nem találgatás. A kerámiatál előnye (az eredeti recept szerint), hogy vizezve kevésbé tapad hozzá a tészta.

  • Kelesztőkosár – vagy tál + konyharuha
    Kerek és ovális kelesztőkosarak
    Kelesztőkosarak (banneton). Fotó: Brotkiste, CC BY-SA 4.0

    Egy 20–22 cm-es tál vagy szűrő, benne pamut vagy lenvászon konyharuha (nem bolyhos frottír!), jó alaposan rizsliszttel beszórva, tökéletesen megfelel. A kosár csak megtartja a formát, hogy a tészta ne terüljön szét.

  • Fedős öntöttvas edény – 4–6 literes

    Két dolgot csinál egyszerre: sok hőt tárol, így alulról és oldalról is azonnal erősen süt; a fedő pedig bezárja a kenyérből távozó gőzt. Ez az otthoni sütőben egy profi gőzös kemence körülményeit utánozza.

    Mi történik a gőzben? A gőz és a sütőbeli kelés

    • Bármilyen sütőálló, fedős lábas (zománcos, kerámia, római tál) – vas híján is sokat ér a fedő.
    • Tepsi + fölé borított tál: a kenyeret forró tepsire tedd, és boríts rá egy sütőálló tálat / lábast az első 20 percre.
    • Pizzakő vagy fordított tepsi + gőz: a sütő aljára tegyél egy üres tepsit vele együtt előmelegítve; a kenyér betolásakor önts bele egy pohár forró vizet, és gyorsan csukd be az ajtót. (Vigyázz, a gőz éget!)
  • Borotvapenge vagy nagyon éles kés

    A legjobb egy nyélre szerelt borotvapenge (lame), de egy friss, sima borotvapenge, egy nagyon éles, vékony kés vagy egy recés kenyérvágó kés is működik. A lényeg: ne tépje, hanem vágja a tésztát. Ollóval is lehet „tüskés” mintát nyírni a tetejére.

  • Sütőpapír
  • Tésztakaparó – opcionális, de sokat segít
  • Rács a hűtéshez

Elkészítés

Kattints a számra, ha egy lépéssel végeztél.
1. nap
Szombat – a tényleges munka kb. 25 perc
08:00
Kovász etetése (1. lépés)
12:30
Liszt + víz összekeverése, autolízis (2.)
13:15
Kovász és só bedolgozása – innen indul a tömegkelesztés (3.)
13:45–15:15
4 hajtogatás, félóránként (4.)
15:15–18:15
Nyugalom, kelés másfélszeresre (5.)
18:15
Előformázás, 25 perc pihenő (6.)
18:45
Végső formázás, kosárba, hűtőbe (7–8.)
2. nap
Vasárnap
08:00
Sütő + vasedény bekapcsolása (9.)
08:45
Bevágás, sütés fedővel (10.)
09:05
Fedő le, barnítás (11.)
09:30
Kész – hűlés (12.)
11:30
Szeletelés, reggeli (vagy ebéd 🙂)

Igen, ha a kovászt előző este eteted 1:5:5 arányban (10 g kovász + 50 g liszt + 50 g víz) – reggelre éri el a csúcsát. Reggel munka előtt kevered a tésztát (autolízis + kovász + só, kb. 15 perc), napközben lassan, hűvösebb helyen (20–21 °C) kel. Ilyenkor a hajtogatások elmaradhatnak, vagy egyet-kettőt csinálj, amikor hazaérsz. Este formázod, hűtőbe teszed, és másnap reggel vagy este sütöd.

  1. Előkészítés · előző este vagy reggel

    Etesd meg a kovászt

    4–6 óra várakozás

    Keverj össze 20 g kovászt, 50 g lisztet és 50 g langyos vizet. Akkor jó, ha a duplájára nőtt, domború és buborékos – 24 °C-on ez kb. 4–6 óra.

    Tipp: ebből 100 g kerül a kenyérbe, a maradékot tedd vissza az üvegbe a hűtőbe – ez lesz a következő sütés kovásza.

    Részletek: Honnan tudom, hogy érett? · Nincs még kovászom

    Etesd 1:5:5 arányban: 10 g kovász + 50 g liszt + 50 g víz, szobahőmérsékletű (nem langyos) vízzel. A sok friss liszt miatt lassabban ér be, 20–22 °C-on 10–12 óra alatt – pont reggelre.

    Majdnem. A kovász (angolul starter) az üvegben élő, rendszeresen etetett „anyakultúra”. A levain (francia) vagy előtészta az, amit ebből a sütéshez külön felkeversz – néha más liszttel vagy aránnyal, mint a kovászt. Ebben a receptben a kettő egybeesik: a megetetett kovász maga az előtészta.

    Buborékos, megkelt kovász egy befőttesüvegben
    Fotó: Jeuwre, Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0
  2. 1. nap · Tészta

    Keverd össze a lisztet és a vizet

    Egy nagy tálban keverd össze a két lisztet és 350 g langyos vizet, amíg nem marad száraz liszt. Takard le, és pihenjen 45 percig.

    Jó jel: nem kell szépnek lennie – egy bozontos, ragacsos massza a cél. A pihenés végére már simább és nyúlósabb lesz.

    Az autolízis (görögül „önfeloldás”) az a pihenő, amikor a liszt és a víz só és kovász nélkül áll. Ezalatt:

    • a liszt teljesen beszívja a vizet,
    • a sikérfehérjék maguktól, dagasztás nélkül elkezdenek hálóvá kapcsolódni,
    • az enzimek dolgozni kezdenek.

    Eredmény: rövidebb munka, nyújthatóbb tészta, szebb, krémesebb bél. A legtöbb vizsgált recept 30–60 percet ír, néhány 2 órát is.

    A lisztben „alvó” enzimek vannak, amelyek víz hatására ébrednek:

    • Amiláz: a keményítőből cukrot (maltózt) vág le – ez lesz a kovász mikrobáinak tápláléka és a héj barnulásának egyik alapanyaga.
    • Proteáz: kicsit „megnyirbálja” a sikérfehérjéket, ettől a tészta nyújthatóbb, kevésbé gumis lesz.

    Túl hosszú autolízis (sok óra melegben) már gyengítheti a tésztát – ezért hamarabb jön a kovász és a só, ami lassítja ezeket a folyamatokat.

    A keményítőről bővebben: Keményítő – a kenyérbél építőköve

    A módszert Raymond Calvel francia pékmester és oktató írta le az 1970-es években. Azt figyelte meg, hogy a túl hosszú, erős gépi dagasztás „kifehéríti” és ízetlenné teszi a kenyérbelet (a sok levegő oxidálja a liszt színanyagait). Ha a lisztet és vizet előbb pihentette, sokkal rövidebb dagasztás is elég volt – és visszatért a krémes szín és a gabonás íz.

    Mindkettő jó. Kézzel: egy fakanállal vagy vizes kézzel 1–2 perc alatt összeáll. Dagasztógéppel (ahogy az eredeti családi recept írja): a legalacsonyabb fokozaton 2–3 perc. Hosszú gépi dagasztás itt felesleges – a munkát a pihenés és a hajtogatás végzi el.

    45 perc
    Liszt + víz: bozontos massza, 45 perc pihenés
  3. 1. nap · Tészta

    Dolgozd bele a kovászt, majd a sót

    Tedd a tésztára a 100 g kovászt, és vizes kézzel csípkedve-gyúrva dolgozd bele (2–3 perc). Aztán szórd rá a 10 g sót és a maradék 15 g vizet, és dolgozd el ugyanígy.

    Jó jel: a tészta először szétesik, csúszós lesz, aztán újra összeáll – ez így normális. Kész, ha a só szemcséi már nem érezhetők.

    Fogd a tésztát hüvelyk- és mutatóujjad közé, és csípd át, mintha ollóval vágnád ketté – több helyen, végig a tálon. Utána hajtsd rá önmagára néhányszor, és kezdd újra. A kovász és a só így gyorsan, a sikérháló szétszakítása nélkül oszlik el.

    Mindig vizes kézzel dolgozz: a nedves bőrhöz nem ragad a tészta. Liszttel ne szórd, az megváltoztatja az arányokat.

    Röviden: a só lassítja a liszt vízfelvételét és az erjedést, ezért csak a legvégén jön. Az eredeti recept „sértődős kovászáról” is van egy mélyebb üreg: Mítosz vagy valóság?

    Egy egyszerű konyhai hőmérővel szúrj bele: 24–26 °C az ideális. Ez a szám jobban megmondja, mennyi ideig fog kelni, mint bármelyik recept órája.

    • Hidegebb (20–22 °C)? Tedd melegebb helyre (kikapcsolt sütő égő lámpával, ajtó résnyire nyitva), és számíts hosszabb kelésre.
    • Melegebb (27 °C+)? Figyeld sűrűbben, hamarabb kész lesz.

    Kelési idők hőfok szerint: hőmérséklet-táblázat

    kovász só csípkedés vizes kézzel
    Előbb a kovász, aztán a só
  4. 1. nap · Tömegkelesztés eleje

    Hajtogasd át 4-szer, félóránként

    4 kör · 2 óra

    Vizes kézzel nyúlj a tészta alá az egyik oldalon, húzd fel, ameddig enged, és hajtsd át a túloldalra. Fordítsd a tálat negyedet, és ismételd körbe. Ezt csináld meg 30 percenként, összesen 4-szer.

    Jó jel: minden körrel simább, feszesebb, kevésbé ragadós a tészta. A 4. körre már megtartja a formáját, és látszanak benne buborékok.
    1. Vizezd be a kezed (egy tál víz legyen mellette).
    2. Nyúlj be a tészta és a tál fala közé „6 óránál”, fogd meg a tészta szélét alulról.
    3. Húzd felfelé, amíg erős ellenállást érzel, de még nem szakad.
    4. Hajtsd át a tészta tetején a túloldalra („12 órához”).
    5. Fordítsd a tálat 90°-kal, és ismételd: 4 hajtás = egy kör.

    Az eredeti családi recept ugyanezt írja: „…megemeled úgy, hogy az a tésztarész, ami a szélén volt, bekerüljön alulra. Átforgatod az edényt és négy irányból ezt megcsinálod.”

    Két kézzel nyúlj a tészta közepe alá, emeld meg, amíg a két vége elválik a táltól, majd hagyd, hogy a vége maga alá gördüljön („feltekeredjen”). Fordítsd a tálat 90°-kal és ismételd. Nagyon lágy, vizes tésztánál és a későbbi körökben ez kevésbé zúzza ki a már kialakult buborékokat.

    A kovászos tészta hosszan erjed, így van ideje magától erősödni – csak néha „rendet kell tenni” benne. A hajtogatás pár mozdulattal megnyújtja és egy irányba rendezi a sikérszálakat, kevés levegővel, és nem melegíti fel a tésztát, mint a hosszú dagasztás.

    Pihenéskor a sikérfehérjék összegubancolódott, rendezetlen láncként fekszenek. Nyújtáskor ezek kiegyenesednek és egymás mellé rendeződnek, új kötések jönnek létre köztük (diszulfidhidak). Minden hajtás egy újabb réteget tesz rá – mint a leveles tésztánál, csak sokkal finomabban.

    Ez a rendezett, rétegzett háló tartja majd vissza a gázt: Mi a sikér?

    • Mindig nedves kézzel dolgozz, és tésztakaparóval válaszd el a tál falától.
    • Csinálj egy-két extra hajtogatást – az eredeti recept is írja: „ha nem akar összeállni, akkor lehet 4× vagy 5× is.”
    • Ha a következő sütésnél is ilyen: 15–25 g-mal kevesebb vízzel kezdd, vagy erősebb (magasabb fehérjetartalmú) lisztet használj.
    1 2 90° 3 4× 4
    Megemel → áthajt → tálat elfordít → körbe
  5. 1. nap · Tömegkelesztés

    Hagyd kelni másfélszeresére

    összesen 4–6 óra (24 °C)

    Takard le, és hagyd nyugodtan kelni, amíg kb. másfélszeresére (40–50 %-kal) nő. 24 °C-on ez a kovász hozzáadásától számítva összesen kb. 4–6 óra.

    Kész, ha: a teteje domború és párnás, a felszínén és az oldalán buborékok látszanak, és ha megrázod a tálat, a tészta remeg, mint a zselé.
    • Térfogat: +40–50 % (jelöld meg a kezdő szintet!).
    • Felszín: domború, sima, néhány nagyobb buborék a tetején.
    • Oldalt (átlátszó edényben): sok kisebb-nagyobb lyuk, „szivacsos” szerkezet.
    • Mozgás: megrázva remeg, „élő”.
    • Szél: ahol a tál falához ér, felfelé ívelő, „kupolás” a tészta széle.
    • Illat: enyhén savanykás, kellemes, élesztős.

    Keverés után tegyél egy diónyi tésztát egy kis, egyenes falú pohárba vagy fűszeres üvegbe, nyomd le simára, és jelöld meg filctollal a szintjét. Ez a „kém” ugyanúgy kel, mint a nagy tészta, de rajta pontosan leolvasod a 40–50 %-ot.

    A kovász hozzáadásától a formázásig, átlagos erejű kovásszal (± 1 óra):

    Tészta hőmérsékleteTömegkelesztés
    20 °C8–10 óra
    22 °C6–8 óra
    24 °C4,5–6 óra
    26 °C3,5–4,5 óra
    28 °C3–4 óra

    Ezért mond minden recept más órát – a lényeg a tészta, nem az óra. Hogyan mérd a tészta hőmérsékletét?

    „Az, hogy mikor van jól megkelve a tészta elég misztikus dolog. Van, aki azt mondja, hogy az eredeti térfogat duplája legyen, más hozzáállás szerint az már túlkelt állapot…” – az eredeti recept

    A vizsgált receptek közül a régebbi, házias leírások a duplát írják, a modern, hűtős kelesztést használó receptek (Perfect Loaf, Homegrown Happiness) viszont 20–50 %-ot. Az utóbbiaknak igazuk van, ha utána jön a hűtő: a tészta ott is tovább kel, és a sütőben még nagyot nő. Ha a duplájáig hagyod, a sikér addigra elfáradhat, a tészta szétterül és savanyú lesz.

    Ökölszabály: hűtős kelesztés előtt +40–50 %; ha formázás után szobán kel tovább, inkább +30–40 % elég a tömegkelesztésben.

    • Gáz: az élesztők szén-dioxidot termelnek, ami a sikérháló buborékjaiba gyűlik.
    • Savak: a tejsavbaktériumok savanyítják a tésztát; a savas közeg erősíti a sikért (egy ideig), és ízt ad.
    • Lazulás: a proteáz enzimek és a savak lassan bontják is a sikért – ezért van egy „ablak”, amikor a legerősebb, utána gyengül.
    • Aromák: alkoholok, észterek, savak százai keletkeznek – ezektől lesz a kovászos kenyér íze összetett.

    A savak finomhangolása: Tejsav vagy ecetsav

    AlulkeltTúlkelt
    TésztaFeszes, tömör, kevés buborékPuha, ragacsos, nagy buborékok, szétfolyik
    FormázáskorNehezen nyúlik, visszaugrikNem tartja a formát
    Kész kenyérTömör bél, néhány nagy lyuk a héj alatt, „szétrobbanó” bevágásLapos, sűrű, gumis bél, sápadt héj, savanyú

    Kezdőként az alulkelés a gyakoribb hiba – bátran várj még egy órát, ha bizonytalan vagy.

    kezdet +50 %
    Jelöld meg a kezdő szintet – a cél +40–50 %
  6. 1. nap · Formázás

    Előformázás

    2 cipó: itt tésztakaparóval vágd a tésztát két egyforma részre, és mindkettővel csináld végig a lépéseket. Ha csak egy vasedényed van, a második cipó maradjon a hűtőben, amíg az első megsül.

    Borítsd a tésztát enyhén lisztezett pultra. Hajtsd a széleit középre, fordítsd meg, és két kézzel magad felé húzva formázz belőle laza golyót. Pihenjen letakarva 20–30 percet.

    Figyeld: pihenés közben kicsit szétterül, de nem lesz palacsinta. Ha mégis teljesen szétfolyik, formázd meg még egyszer, és pihentesd újra.

    A trükk a pult tapadása. A golyó alja kicsit odatapad a (csak nagyon enyhén lisztezett) pulthoz, és amikor tenyérrel vagy kaparóval magad felé húzod, a felső „bőr” megfeszül – mint amikor egy lepedőt kihúzol az ágyon.

    Az eredeti recept leírása: „a kiterített tészta képzeletbeli sarkait megfogva behajtod középre, aztán át kell fordítani és tenyérrel kell húzni az asztalon kissé forgatva is, hogy golyó alakú legyen.”

    Ha túl sok a liszt a pulton, a tészta csak csúszkál, és nem feszül meg – ilyenkor söpörd le, vagy egy vizes kendővel töröld át a pultot.

    Az előformázás egyenletes alakot ad, és már egy kis feszességet. A pihenő alatt a sikér elernyed, így a végső formázásnál szorosabb, feszesebb gömböt tudsz húzni, anélkül, hogy a felszín elszakadna. Ez adja a kenyér magasságát és a szép „fület”.

    húzd magad felé
    Szélek középre → megfordít → golyóvá húz
  7. 1. nap · Formázás

    Formázd meg, és tedd a kosárba

    Lisztezd meg a tészta tetejét, és fordítsd meg. Hajtsd a széleit négy irányból középre, fordítsd vissza, és húzd feszes gömbbé. Tedd varrattal felfelé a rizsliszttel szórt kosárba.

    Jó jel: a kész gömb felülete sima, feszes, és megnyomva rugalmasan ellenáll.

    Kerek cipó (boule): a fenti módon, szélek középre, majd golyóvá húzva. Kerek kosárba vagy tálba.

    Hosszúkás (bâtard): a tésztát nyújtsd laza téglalappá, hajtsd a két oldalát kissé befelé, majd a felső szélétől indulva szorosan tekerd fel magad felé, mint egy piskótatekercset, közben hüvelykujjal nyomd a tekercset befelé. A végén zárd le a varratot. Ovális kosárba.

    A hosszúkásat könnyebb egyenletesen szeletelni, a kereket könnyebb formázni.

    Magokkal szórt kovászos kenyér sütőpapíron
    Fotó: Nutrition, Food Safety & Health, CC0

    Formázás után görgesd meg a gömb tetejét egy nedves konyharuhán, majd egy tányér magban, és úgy tedd a kosárba (magos oldallal lefelé). A magok a sütésnél pirulnak, és nem kell külön rizsliszt sem.

    Nincs kosarad? Így pótolhatod

    Kerek és ovális kelesztőkosarak
    Kelesztőkosarak. Fotó: Brotkiste, CC BY-SA 4.0
  8. Éjszaka · Hűtő

    Kelesztés a hűtőben

    12–16 óra

    Tedd a kosarat egy zacskóba, vagy takard le, és mehet a hűtőbe 12–16 órára (legfeljebb 24-re).

    Nincs időd várni? Pulton is kelhet 2–4 óra alatt (24 °C-on) – akkor az ujjpróba alapján süsd: Ujjpróba
    • Íz: hidegben a baktériumok még dolgoznak, az élesztők kevésbé – több aroma és ecetsav keletkezik, összetettebb, kicsit savanykásabb íz. Savak szabályozása
    • Időbeosztás: a hűtő „megállítja” az órát – akkor sütsz, amikor neked jó.
    • Könnyebb kezelni: a hideg tészta szilárdabb, egyben fordul ki a kosárból, és sokkal könnyebb szépen bevágni.
    • Szebb héj: a hűtőben a felszínen apró hólyagok képződnek, a héj pedig sötétebb, ropogósabb lesz.

    Lisztezett ujjal nyomd be a tészta oldalát kb. 1 cm mélyen, és figyeld:

    A mélyedés…Jelentése
    azonnal, teljesen visszaugrikMég kel – várj 30–60 percet
    lassan, félig jön visszaKész – süsd!
    egyáltalán nem jön visszaTúlkelt – süsd azonnal, bevágás nélkül vagy sekélyen

    „…ha a tésztát megnyomod ujjal, akkor szép lassan rúgja ki magát. Inkább ez utóbbival kezd a kísérletezést.” – az eredeti recept

    Hűtőből kivett tésztánál az ujjpróba kevésbé megbízható (a hideg tészta lassabban reagál). Ha a tömegkelesztés jól sikerült, a 12–16 óra hűtő után szinte mindig jó.

    Egy átlagos (4–5 °C-os) hűtőben 12–24 óra az ideális, 36–48 óra még sütésre alkalmas, de egyre savanyúbb és lazább, mert a savak és enzimek lassan gyengítik a sikért. Ha a hűtőd melegebb (6–8 °C), rövidebb idővel számolj.

    12–16 óra
    Letakarva, egy éjszakára a hűtőbe
  9. 2. nap · Sütés

    Melegítsd elő a sütőt a vasedénnyel

    250 °C

    Tedd a fedős vasedényt (a fedőjével együtt) a sütő alsó harmadába, és melegítsd 250 °C-ra, legalább 45 percig. A tészta addig maradjon a hűtőben.

    Fontos: a sütő hamarabb jelzi, hogy elérte a hőfokot, mint ahogy a vastag vas átmelegszik – ne siess.

    Miért vasedény? Ide visz

    Vasedénynél mindegy, mert az edény zárt. Ha nincs vasedényed, alsó-felső sütés jobb (a légkeverés gyorsabban kiszárítja a felszínt). Légkeveréssel ~20 °C-kal alacsonyabb hőfok elég.

    • Tolj egy üres tepsit a rács alá, ami felfogja a sugárzó alsó hőt.
    • Szórj egy marék búzadarát vagy tegyél egy kerek sütőpapírt az edény aljára a kenyér papírja alá.
    • A fedő levétele után az utolsó 10 percre vedd ki a kenyeret az edényből, és tedd közvetlenül a rácsra.
    250 °C
    Fedővel együtt melegszik, legalább 45 percig
  10. 2. nap · Sütés

    Vágd be, és süsd fedővel

    250 °C

    Borítsd a tésztát a kosárból egy sütőpapírra, és egy határozott mozdulattal vágd be a tetejét kb. 1 cm mélyen. A papírnál fogva emeld a forró edénybe, tedd rá a fedőt, és süsd 20 percig.

    Vigyázz: az edény 250 °C-os – vastag sütőkesztyűt használj, és a fedőt magadtól elfelé nyisd.
    Kovászos kenyér egy nagy íves bevágással és díszítő levélmintával
    Egy fő vágás + díszítő minta. Fotó: SueRostvold, CC BY 4.0
    • Egy fő vágás a cipó egyik oldalán, enyhén ívben, végig a tetején.
    • Lapos szögben (30–45°) tartsd a pengét – így a vágás egyik pereme „lebbenő” lesz, és a sütőben felnyílik: ez a fül (angolul ear).
    • Egyetlen gyors, határozott mozdulat, kb. 1 cm mélyen. A tétova, több részletben húzott vágás tép.
    • A penge legyen vizes vagy olajos – így nem ragad (az eredeti recept is „vizes késsel vagy pengével” vágja).

    A sütő első perceiben a kenyér hirtelen nagyot nő, a héja viszont már kezd megkötni. A nyomás valahol kitör – vágás nélkül a leggyengébb ponton, csúnyán reped szét (gyakran oldalt, a varratnál). A bevágással te döntöd el, hol és hogyan nyíljon ki.

    A díszítő, sekély vágások (levélminta, kalász) nem nyílnak ki, csak rajzolnak – ezek mellé mindig kell egy mély „szelep” vágás.

    Ahogy a hideg tészta a forró edénybe kerül, a felszínén lecsapódik a gőz, ami a zárt edényben a tésztából párolog. A nedves felszín rugalmas marad, így a kenyér az első 15–20 percben akár másfélszeresére is nőhet – ez a sütőbeli kelés (oven spring).

    A gőz a felszíni keményítőt is zselésíti – ettől lesz a héj fényes és ropogós, nem matt és kemény. Amikor a fedőt leveszed, a gőz távozik, és kezdődik a barnulás.

    MaghőmérsékletTörténés
    30–50 °CAz élesztők utolsó, lázas munkája: sok gáz, a meglévő gázok kitágulnak, az alkohol és a víz egy része gőzzé válik → kelés
    ~55–60 °CAz élesztők és baktériumok elpusztulnak
    60–80 °CA keményítő csirizesedik, a sikérfehérjék megszilárdulnak → a szerkezet „rögzül”
    ~96–98 °CA bél kész (belül sosem lesz 100 °C fölött, amíg víz van benne)
    felszín 140 °C+Maillard-reakció: barnulás, pörkölt aromák
    felszín 160 °C+Karamellizáció: a cukrok bomlanak, keserédes jegyek

    A barnulásról bővebben: Miért ízletesebb a sötét héj?

    Az eredeti recept megspricceli a tésztát vízzel, mielőtt a fedő rákerül. Zárt vasedényben ez nem szükséges, de nem is árt – egy kis plusz gőz. Egyes pékek egy jégkockát tesznek a papír mellé az edénybe: ugyanaz a hatás.

    Bevágott, nyers kenyértészta sütőpapíron az öntöttvas edényben
    Bevágva, sütőpapírral az edényben. Fotó: Nutrition, Food Safety & Health, CC0
  11. 2. nap · Sütés

    Fedő le, és barnítsd meg

    230 °C

    Vedd le a fedőt, csökkentsd a hőt 230 °C-ra, és süsd még 20–25 percig, amíg a héja mélyen aranybarna – bátran lehet sötét.

    Kész, ha: alul megkopogtatva kongó, üreges hangot ad. Maghőmérővel: 96–98 °C.

    140 °C felett a felszínen a cukrok és az aminosavak (fehérjék építőkövei) reakcióba lépnek egymással. Több száz új vegyület keletkezik: barna színanyagok és illatanyagok – pörkölt, diós, karamelles, kakaós jegyek. Ugyanez a reakció barnítja a sült húst, a kávét vagy a pirítóst.

    A kovászos tészta hosszú erjedése során az enzimek sok szabad cukrot és aminosavat termelnek – ezért barnul olyan szépen és ezért olyan ízes a héja. Egy sápadt héj ízben is sápadt: a pékek mondása szerint „bake it bold” – süsd bátran.

    160 °C felett maguk a cukrok is bomlani kezdenek (karamellizáció) – ez adja a héj kesernyés-édes jegyeit. A mélybarna, helyenként majdnem fekete élek (a fül) jók; a teljesen fekete, kormos foltok viszont már keserűek, és bennük több akrilamid is keletkezik. Ha a héj túl gyorsan sötétedik, vedd lejjebb 220 °C-ra.

    • Az utolsó 5–10 percre vedd ki a kenyeret az edényből, és tedd közvetlenül a sütőrácsra.
    • Sütés végén kapcsold ki a sütőt, nyisd résnyire az ajtót, és hagyd bent még 10 percig – a héj kiszárad.

    Az amerikai receptek többnyire végig 230 °C-on (450 °F) sütnek, a magyar és az eredeti családi recept 250 °C-on kezd. Egy Tartine-változat 260 °C-ra melegít elő, és betöltés után azonnal 230 °C-ra vált. A 250 °C-os indítás a fedő alatt erőteljes sütőbeli kelést ad, a 230 °C-os befejezés pedig egyenletes, nem égő barnulást.

    Sötétre sült, lisztes tetejű kovászos kenyér a vasedényben
    Mélybarnára sütve. Fotó: Virtual-Pano, CC BY-SA 4.0
  12. 2. nap · Türelem

    Hagyd kihűlni

    Tedd a kenyeret rácsra, és hagyd legalább 2 órát hűlni, mielőtt felvágod.

    Hallgasd meg: hűlés közben a héj halkan pattog, „énekel” – a feszülő héjon apró repedések keletkeznek. Ez a jól sikerült héj jele.

    Kivételkor a kenyér belseje még kb. 96 °C-os, és tele van gőzzel: a sütés még nem ért véget. Hűlés közben a felesleges nedvesség a héjon át távozik, a megduzzadt keményítő pedig kezd megszilárdulni.

    Ha túl korán vágod fel, a gőz egyszerre távozik, a bél ragacsos, tésztás marad, a héj pedig hamar megpuhul.

    A keményítő „megkötéséről”: Keményítő

    • 1–3 nap: papírzacskóban, vászon kenyérzsákban, vagy egyszerűen vágott felével lefelé egy deszkán.
    • Ne tedd hűtőbe! 0–5 °C-on áll meg a leggyorsabban (a keményítő ott rendeződik vissza a legsebesebben).
    • Hosszabb távra: szeletelve fagyaszd le – a szeleteket egyenesen a pirítóba teheted.
    • Az állott kenyér felfrissül, ha megvizezed a héját és 5–8 percre 200 °C-os sütőbe teszed.
    Frissen sült kovászos kenyér hűl egy rácson
    Fotó: Nutrition, Food Safety & Health, CC0
Felszeletelt kovászos kenyér szabálytalan, nyitott lyukacsos béllel
Az eredmény

Jó étvágyat!

Vékony, ropogós, mélybarna héj; fényes, szabálytalan lyukacsos, krémes bél; enyhén savanykás, gabonás íz. Az első kenyér ritkán tökéletes – a második már sokkal jobb lesz, a tizedik pedig a tiéd.

Kovászos kenyér metszete nagy, szabálytalan lyukakkal
Nagyon nyitott bél. Fotó: Nleamy, CC BY 2.5
  • Egyenletes, közepes, fényes falú lyukak mindenütt → jól kelt, jól formázott. Ez a cél.
  • Tömör alsó rész, nagy üregek felül, a héj alatt → alulkelt (rövid volt a tömegkelesztés).
  • Apró, sűrű, egyforma lyukak, lapos kenyér → túlkelt.
  • Egy nagy üreg a héj alatt → laza formázás, vagy liszt maradt a hajtásokban.
  • Ragacsos, nedves csíkok → kevés sütés, vagy túl korán vágtad fel.

A „Pinterest-lyukak” nem minden: egy egyenletes, közepesen nyitott bél vajjal, lekvárral sokkal praktikusabb.

Ha valami nem sikerült

Kattints a tünetre.
  • Túlkelt – legközelebb rövidebb tömegkelesztés vagy hidegebb hely. Alul- vagy túlkelt?
  • Laza formázás – húzd feszesebbre a gömböt (6–7. lépés).
  • Gyenge kovász – csak csúcson lévő kovászt használj. Érett-e?
  • Túl sok víz a lisztedhez – próbáld 20–30 g-mal kevesebbel.

Ez a klasszikus alulkelés. A tészta nem kapott elég időt (vagy hideg volt). Legközelebb várj meg a tömegkelesztésnél a +40–50 %-ot és a remegést, még ha az óra mást mond is. Hőmérséklet-táblázat

  • A kovászt épp a csúcsán használd, ne túlérve.
  • Rövidebb hűtős kelesztés (8–12 óra), vagy hagyd ki.
  • Melegebb tészta (26 °C) – több tejsav, kevesebb ecetsav.

Tejsav vagy ecetsav – a teljes táblázat

  • Süsd tovább fedő nélkül – bátran lehet sötét.
  • Túlkelt tésztában az élesztők felfalták a cukrot, ami a barnuláshoz kellett volna.
  • Lehet, hogy a sütőd hidegebb, mint amit kijelez – egy sütőhőmérő sokat elárul.
  • A penge legyen lapos szögben, és vágj határozottan, kb. 1 cm mélyen. A fül titka
  • Túlkelt tészta nem tud már nagyot nőni a sütőben.
  • A fedő legyen rajta az első 20 percben (gőz!).
  • Feszesebb formázás = több „rugó” a sütőben.

A bevágás túl sekély volt vagy túl rövid, ezért a kenyér a varratnál nyílt ki. Gyakori oka az alulkelés is. Vágj mélyebben és hosszabban, és formázáskor zárd le jól a varratot.

Több rizsliszt kell (búzaliszt helyett!), és szórd ki alaposan a bordák közé is. Konyharuhánál pamut / len vászon legyen, ne frottír. Egy beragadt tésztát óvatosan, egy kaparóval válassz le, és ne ijedj meg – a sütésnél sokat „rendbe jön”.

Lásd: Túlérett vagy lusta a kovászom. A leggyakoribb ok a hideg: 20 °C alatt egy kovász akár kétszer lassabb is lehet.

A recept háttere

Hogyan született ez a változat?

Ez a recept egy részletes családi leírás és kilenc ismert recept (magyar és nemzetközi) összevetéséből készült: azt tartja meg, amiben szinte mindegyik egyetért.

ReceptVízSóKovászHűtőSütés
Családi eredeti~72 %2,6 %17–22 %opc. ≤24 ó250 → 220 °C
The Perfect Loaf – Tartine~80 %2 %25 %18–20 ó230 °C
The Perfect Loaf – kezdő~72 %1,8 %19 %~16 ó230 °C
Homegrown Happiness~74 %2 %25 %12–24 ó230 °C
Karen's Kitchen – Tartine~73 %2 %20 %opc. ≤12 ó260 → 230 °C
King Arthur – természetes~68 %1,6 %50 %–230 °C
King Arthur – rusztikus*~65 %2 %38 %–220 °C
Pénzcentrum 2020~70 %2 %30 %–250 → 230 °C
Pénzcentrum 2022~62 %~2 %~12 %–230 °C
Telex – dagasztás nélküli*75 %2 %élesztő–max → 220 °C
Ez a recept73 %2 %20 %12–16 ó250 → 230 °C

* élesztőt is tartalmaz – csak a módszer összevetése miatt szerepel. A százalékok a liszt tömegére vonatkoznak.

Szinte mindenki: 70–75 % víz, ~2 % só, ~20 % érett kovász; liszt-víz pihentetés; hajtogatás dagasztás helyett; a tömegkelesztés végét a tészta, nem az óra mondja meg; előformázás és feszes végső formázás; rizsliszt a kosárba; fedős vasedény, majd fedő nélküli barnítás; legalább 1–2 óra hűlés.

Eltérések: a kovász mennyisége (12–50 %), a hidratáció (60–80 %), a sütési hőfok (230 vagy 250 °C), és hogy „duplájára” vagy csak „40–50 %-ra” keljen a tészta. Ezeket a nyúlüregekben dolgoztuk ki.

A családi recepthez képest ez a változat kevesebb sót (2 %), egy kicsit több vizet, egyértelmű kelési végpontot és alapértelmezett hűtős kelesztést használ.

500 gr fehér liszt 400 gr langyos víz Ezt kell összekeverni (géppel) és állni hagyni kb. 30 percre. Utána: 100-130 gr kovászt (a feletetett kovász maradéka mehet vissza a többihez a hűtőbe) belekeverni a dagasztógéppel, megint lehet várni vele 5 percet, mert a kovász állítólag nem szereti közvetlenül a sót a nyakába kapni, ami a következő lépés, de nem fog megsértődni akkor sem, ha nem vársz. Utána: 15-16 gr só, 100 gr teljes kiőrlésű liszt (annyit kell rakni, hogy kijöjjön a 600 gr össz lisztmennyiség. Ha csak fehér lisztet akarsz használni, akkor mehet bele az egész az elején.) Dagasztógéppel ezt is bele kell keverni. Utána a tésztát át lehet tenni egy nagy kerámia tálba, mert abból könnyebben kijön hajtogatásnál. A kerámia tálat előtte be kell vizezni, hogy kevésbé tapadjon hozzá a tészta. 30 perc után a tészta egyik oldalát vizes kézzel fel kell húzni és behajtani az edény másik oldalára, aztán fordítani az edényen és megismételni a mozdulatot, mindezt annyiszor, amíg körbe érsz a tésztán. 30 perc után át kell hajtogatni a tésztát vizes kézzel: az edény szélétől elválasztod, aztán alányúlsz és megemeled úgy, hogy az a tésztarész, ami a szélén volt bekerüljön alulra. Átforgatod az edényt és négy irányból ezt megcsinálod, akár többször is. A vizes kezed miatt nem nagyon ragad a tészta. Ezt ismételgeted 30 percenként, összesen háromszor, de ha nem akar összeállni, akkor lehet 4x vagy 5x is. A hajtogatások végére a tészta megkel, puha lesz és sima felületű, a vizes kézhez nem ragad. Az utolsó hajtogatás után vársz 30 percet, aztán kiteszed a tésztát a pultra és formázod: a kiterített tészta képzeletbeli sarkait megfogva behajtod középre, aztán át kell fordítani és tenyérrel kell húzni az asztalon kissé forgatva is, hogy golyó alakú legyen. Ehhez liszttel meg kell szórni az asztalt és akár a tésztát meg a kezedet is. Ez után lehet várakoztatni a pulton és még egyszer ezt a formázást megcsinálni, vagy a második formázást kihagyni és elkezdeni keleszteni a kosárban. A kelesztés mehet a hűtőben akár egy napig vagy a pulton 4-5 órát. A kelesztőkosarat érdemes rizsliszttel megszórni, mert a rizsliszt nem ragad a búzalisztből készült tésztához és így könnyen kijön majd a tészta a kosárból. Az, hogy mikor van jól megkelve a tészta elég misztikus dolog. Van, aki azt mondja, hogy az eredeti térfogat duplája legyen, más hozzáállás szerint az már túlkelt állapot és azt kell nézni, hogy ha a tésztát megnyomod ujjal, akkor szép lassan rúgja ki magát. Inkább ez utóbbival kezd a kísérletezést. Kelesztés után a sütőt be kell indítani 250 fokra, bele kell tenni a vasedényt, hogy felmelegedjen. Amikor felmelegedett a vasedény, akkor tésztát a kosárból ki kell fordítani sütőpapírra, a tészta tetejét bemetszeni vizes késsel vagy pengével, és betenni a forró vasedénybe a sütőpapírral együtt. Érdemes megspriccelni a tésztát vízzel, aztán rá kell tenni a vasedény tetejét és mehet be a sütőbe. 30 percig szóljon 250 fokon a sütő, aztán ki kell venni a kenyeret a vasedényből, levenni a sütőt 220 fokra és visszarakni a kenyeret kb. 15-20 percre, hogy szép legyen a színe. A megadott mennyiségből kb. 1 kg-os kenyér készül.

Receptek (2026. novemberi állapot, a projekt forrasok/receptek mappájában összefoglalva): The Perfect Loaf (Maurizio Leo) – Tartine Country Loaf és Beginner's Sourdough; Homegrown Happiness (Elien Lewis); Karen's Kitchen Stories (Karen Kerr) – Tartine Basic Country Bread; King Arthur Baking – Naturally Leavened Sourdough (Susan Miller) és Rustic Sourdough (PJ Hamel); Pénzcentrum / HelloVidék (2020, 2022); Telex – Dagasztás nélküli kenyér (Ács Bori).

Háttérismeretek: a Wikipédia kovász, búzaliszt, sikér, keményítő, Maillard-reakció, tejsavbaktériumok, autolízis és kapcsolódó szócikkeinek tárgykörében, saját megfogalmazásban (forrasok/alapanyagok/tudasbazis.md).

Fotók (Wikimedia Commons): Agelaia (CC BY 4.0); Jeuwre, PilotChicago, Brotkiste, Virtual-Pano (CC BY-SA 4.0); Angel Ganev (CC BY 2.0); Nleamy (CC BY 2.5); SueRostvold (CC BY 4.0); Nutrition, Food Safety & Health (CC0). Részletek: kepek/FORRASOK.md. Az illusztrációk saját rajzok.

További receptek

Tartalomjegyzék