Egy kis főtt krumpli és egy csepp ecet: puha, napokig friss, egyenletes bél. Előtte csak egy krumplit kell megfőznöd, a többit a gép elvégzi.
A szám a bal felső sarokban a betöltés sorrendje. A krumpli legyen kihűlt, minden más szobahőmérsékletű.
Mindkettő jó, de a főzővíz jobb: tele van a krumpliból kioldódott keményítővel. Ez az élesztőnek plusz táplálék, a bélnek plusz vízkötő képesség – a kenyér „keltebb, puhább és hosszabban eltartható” (Kenwood- és Tchibo-kézikönyv).
A 90 g főtt krumpliban kb. 70 g víz van (a krumpli ~78 %-a víz). Ezzel együtt a tészta teljes víztartalma kb. 285 g, ami a liszt 63 %-a. Ez az a sáv, ahol a gépi kenyér bele egyenletes, finom-közepes lyukacsos:
A gépi krumplis receptek 63 és 72 % között szórnak; ez a recept szándékosan a feszesebb végén van. A maradékot az 5. perces ránézés igazítja.
Szobahőmérsékletű, kb. 20–25 °C – a gyári kézikönyvek egybehangzóan ezt kérik, mert a gép programja ehhez van beállítva. Ha a csapból nagyon hideg víz jön (télen), hagyd 30 percig a pulton állni.
Az élesztő élő gomba: 4 °C alatt szinte alszik, 25–35 °C között a legaktívabb, 45 °C felett már károsodik, 55–60 °C-on elpusztul. A kenyérsütő gép kelesztéskor kb. 28–32 °C-ra fűt – ha a tészta eleve meleg volt, a kelés túlpörög, és mire sütésre kerül, a sikérháló már „kifáradt”.
Általában igen. Ha a kenyér rendszeresen gyengén kel, és erősen klóros vagy nagyon kemény a víz, próbáld forralt-hűtött vagy szénsavmentes ásványvízzel (Tchibo-kézikönyv).
Ízben alig érezhető, a tésztában viszont három dolgot is tesz:
A sikérfehérjék elektromos töltése a tészta pH-jától függ. Semleges tésztában a fehérjeszálak taszítják egymást; enyhén savas közegben (pH ~5,5) a töltés csökken, a szálak jobban egymáshoz tapadnak és szorosabb hálót alkotnak. Túl savasan viszont már gyengül a háló – ezért elég egy teáskanál.
Az ecetsav kis, töltés nélküli formában be tud jutni a penészgombák sejtjeibe, és ott savanyítja a belsejüket – a gomba energiáját a kipumpálására költi, és nem tud szaporodni. Ugyanezen az elven tartósít a kovászos kenyér savassága, és ezért adnak a pékipari kenyerekhez propionsavat (ecetsav-rokon).
A 2000-es évek magyar gépes közösségei (hoxa „BEVÁLT receptek” fórum, Margit2, Limara) rendszeresen tettek 1 evőkanál ecetet vagy egy csipet aszkorbinsavat a kenyérbe. Mindkettő ugyanarra való: a boltban kapható, gyakran gyengébb sikérű lisztből is tartós, magas cipót csinálni. Margit2 „kedvenc fehér kenyerében” épp a krumpli és az ecet találkozik.
2–3 teáskanál felett már érezhetően savanyú, és lassítja az élesztőt – a fix programidőben a kenyér alacsonyabb marad. Maradj az 1 teáskanálnál.
A zsiradék bevonja a sikérszálakat, ettől puhább, finomabb a bél, és a kenyér lassabban szárad ki. Kevés kell: a gyári kézikönyvek felső határa kb. 25 g vaj vagy 22 ml olaj 450 g liszthez.
A sok zsír „gátat képez” az élesztő és a liszt között, és túlságosan elkenődik a sikérhálón – a gázt kevésbé tartja, a kenyér nehéz, tömör lesz (Kenwood-, Tchibo-kézikönyv).
Lisztes (sütni-főzni való, „C” típusú) krumplit – főzve szétesik, omlós, kevesebb vizet tart. A viaszos, „salátakrumpli” ragacsos lesz.
Héjában főzve a krumpli kevesebb vizet szív magába, így a súlya kiszámíthatóbb – ez a gépnél fontos, ahol néhány gramm víz is számít. A sós víz a héjat is egyben tartja (Konyhalista-gyűjtemény).
A meleg krumpli felmelegíti a tésztát: az élesztő túl korán, túl gyorsan dolgozik, a kenyér túlkel és beesik. A forró krumpli ráadásul el is pusztíthatja az élesztőt, ha hozzáér.
A krumpli keményítője már meg van főzve: a szemcsék szétnyíltak, és sok vizet kötöttek meg. Ez a víz a sütés után is a bélben marad, ahelyett hogy elpárologna – ettől nedvesebb, puhább a kenyér.
Ráadásul a krumplikeményítő lassabban kristályosodik vissza (retrogradál), mint a búzáé – márpedig a kenyér „állását”, kiszáradását épp ez a visszakristályosodás okozza. A krumplis kenyér ezért napokkal tovább marad friss.
Sütéskor a keményítő hosszú láncai szétnyílnak és vizet vesznek fel (csirizesedés). Hűlés után a láncok lassan újra rendezett, kristályos csomókba állnak össze, és közben kipréselik magukból a vizet – a bél keményedik, morzsálódik. Hűtőben (0–5 °C) ez a leggyorsabb, ezért kenyeret nem teszünk hűtőbe.
A krumpli keményítőjének láncai hosszabbak, és foszfátcsoportokat hordoznak, amelyek negatív töltéssel taszítják egymást – nehezebben állnak vissza rendezett csomókba. Emellett a krumpliból jövő extra víz is „hígítja” a folyamatot.
A 90 g a liszt 20 %-a – épp elég a puhasághoz, de még nem nehezíti el a tésztát. Több krumplival (a gépi receptekben 15–25 dkg is előfordul) a tészta ragacsosabb, a lapát nehezebben dagasztja, a bél sűrűbb, nedvesebb lesz, és nagyobb az esély a nyers középre.
Ha az „igazi”, krumplisabb ízt szeretnéd: Több krumplival.
Instant burgonyapüré-pehellyel még egyszerűbb: 20 g pehely + 285 ml víz a 90 g krumpli és a 215 ml víz helyett. A pehely száraz, kiszámítható – és mivel nem romlik, időzítővel is mehet (tej nélkül).
A pehely 3–5-szörös súlyú vizet köt meg. A Konyhalista-gyűjteményben (2002) két teljesen gépi pelyhes kenyér is van: „Krumplis fehér kenyér” és „Burgonyapelyhes francia kenyér”.
Ha sima (só, vaj, tej nélkül) – igen. Ha vajas-tejes püré: a vaj és a tej plusz zsiradék és folyadék, ezért az olajat hagyd el, és a vízből vegyél el 15–20 ml-t. Időzítővel ne.
A Kárpát-medencében régi, kedvelt kenyér: a székely pityókás kenyér, a köményes krumplis cipó. A krumpli a 18–19. században terjedt el, és szűkös években a drága lisztet „nyújtották” vele – közben kiderült, hogy a kenyér tőle puhább és tovább friss. Németül Kartoffelbrot, Írországban és Skóciában krumplis lepények (farls, tattie scones) a rokonai.
A magyar lisztek jelölése: BL = búzaliszt, a szám azt mutatja, mennyi ásványi anyag (hamu) marad a liszt elégetése után, százszorosra szorozva. Minél nagyobb a szám, annál több héjrész van benne.
| Jelölés | Köznapi név | Gépi kenyérhez |
|---|---|---|
| BL80 | kenyérliszt | Ideális – erős sikér, magas cipó, ízesebb |
| BL55 | finomliszt | Működik, kicsit alacsonyabb, tömörebb |
| BFF55 | rétesliszt | Keverve jó (sok magyar gépi recept fele-fele) |
Nézd meg a csomagoláson a fehérjetartalmat is: 11–13 g / 100 g a jó. A gyári kézikönyvek egyöntetűen „kemény”, kenyérnek való lisztet kérnek.
Sok gép német vagy osztrák receptkönyvvel érkezik. A német számok ugyanazt mérik, csak tízszeres léptékben: 405 = BL55 (finomliszt), 550 = BFF55 (rétesliszt), 1050 = BL80 (kenyérliszt). A „Type 550” tehát nálunk a rétesliszt, nem a kenyérliszt.
A búzalisztben két fehérje van, amely vízzel összekapcsolódik: a gliadin (nyújthatóvá teszi a tésztát) és a glutenin (rugalmassá teszi). Együtt egy gumiszerű hálót alkotnak – ez a sikér. Az élesztő szén-dioxidot termel, a sikérháló pedig apró lufik falaként bent tartja.
A gép lapátja ezt a hálót dagasztja ki: a kb. 30 perces, erőteljes forgatás közben a fehérjeszálak egymás mellé rendeződnek és összekapcsolódnak. Ezért kell a gépbe erősebb liszt, mint egy kézzel hajtogatott kovászos kenyérbe: itt a háló idő helyett erőből készül.
Az első háztartási kenyérsütő gépet a Matsushita (ma Panasonic) fejlesztője, Tanaka Ikuko tervezte 1986-ban. Hónapokig tanult az oszakai International Hotel főpékjétől, és azt figyelte meg, hogy a mester nemcsak nyújtja, hanem meg is csavarja a tésztát. Ezt a mozdulatot a sütőedény belső bordái és a lapát formája utánozza – a tészta forgás közben újra és újra nekiütközik a bordáknak.
Túl sok aszkorbinsav morzsalékos, „pékes” belet ad – tényleg csak egy csipet kell.
A só nemcsak ízt ad: fékezi az élesztőt és feszesíti a sikért. A gépben ennek külön jelentősége van, mert a program ideje fix – ha a tészta túl gyorsan kel, a gép nem vár, hanem a megszabott percben elkezdi sütni, és a túlkelt tészta beesik.
A jó tartomány a liszt tömegének 1,5–2 %-a: 450 g liszthez 7–9 g, azaz kb. 1,5 teáskanál.
A só közvetlenül érintkezve vizet von el az élesztősejtektől, és lelassítja őket. A dagasztás után már egyenletesen eloszlik és nem árt – csak az első percekben ne üljön rajta. Ezért kerül a só az egyik sarokba, az élesztő pedig középre, egy mélyedésbe. Lásd: Miért ebben a sorrendben?
Nem kötelező, de a gépben hasznos:
Méz, juharszirup, maláta: jó, de folyékony – vegyél el ugyanannyi vizet. Édesítőszer: nem – az élesztő nem tudja megenni, így nem segíti a kelést.
Szárított (instant) élesztőt – a 7 g-os tasakosat. A gépekhez ez az alapértelmezés: nem kell felfuttatni, szárazon ül a liszt tetején, amíg a dagasztás el nem indul, és időzítéssel is működik. Létezik kifejezetten „kenyérsütő géphez” címkézett szárított élesztő is – ugyanígy jó.
Nyitott tasak: zárd vissza, és 48 órán belül használd fel, vagy tedd a mélyhűtőbe.
Az élesztő (Saccharomyces cerevisiae) egysejtű gomba. A tésztában a liszt keményítőjéből bomló cukrokat erjeszti: szén-dioxid (ez fújja fel a tésztát) és alkohol keletkezik, valamint sok apró aromavegyület. Az alkohol sütéskor elpárolog, az íz marad.
Igen, ha azonnal indítod a programot (időzítővel nem!). Morzsold a liszt tetejére, egy mélyedésbe.
| Szárított | Friss |
|---|---|
| 1 tasak (7 g) | ~25 g (fél kocka) |
| 1 teáskanál (~3 g) | ~10 g |
| 5 g | ~18 g |
A Kenwood-kézikönyv kifejezetten nem ajánlja a frisset gépbe – nehéz szárazon tartani, és ereje változóbb. A magyar gépes gyakorlat (Limara, hoxa-fórum) mégis gyakran ezt használja, sikerrel.
De – túlságosan is. A gép programja percre beosztott: ha a tészta a második kelés felénél már „kész”, a gép akkor is vár a sütéssel, a tészta túlnő az edényen, gombafejet növeszt, majd sütés közben beesik. A Tchibo-kézikönyv felső határa 500 g liszthez 7 g szárított élesztő.
Az „Alap” programot a gépek Normál, Fehér, Basic néven is hívják. 750 g-os gépen a méret is 750 g (és fent kapcsolj át a kisebb adagra). Időzítővel ne – a friss krumpli nem állhat órákig.
A gépeknek van egy méretválasztó gombja (pl. 500 / 750 g, 700 / 900 g, 1000 / 1250 / 1500 g). Ez a kész kenyér közelítő súlya, és a gép ehhez igazítja a kelési és sütési időt. A tészta mennyiségének illeszkednie kell az edényhez:
A tészta kifut az edényből, ráfolyik a fűtőszálra, füstöl, a kenyér közepe nyers marad. Túl kevés tésztánál viszont a lapát nem tudja rendesen megdolgozni (a Tchibo-gép pl. 150 g liszt alatt nem dagaszt jól).
| Program | Mire való | Idő |
|---|---|---|
| Alap / Normál / Fehér (általában 1-es) | fehér kenyér – ezt használja a legtöbb recept | 2:45–3:50 |
| Teljes kiőrlésű | kovászos és magvas tészta – áztatással kezd, hosszabban kel | 3:20–4:00 |
| Francia | lazább bél, hosszabb sütés, ropogósabb héj | 3:20–3:50 |
| Gyors / Expressz | sietős kenyér, meleg víz, több élesztő – alacsonyabb, tömörebb cipó | 0:58–2:00 |
| Édes | kalács, briós – alacsonyabb sütési hő | ~3:00–3:30 |
| Tészta (Dough) | csak dagaszt és keleszt, nem süt (pizza, kifli) | 1:30 |
| Sütés (Bake) | csak süt | 10–60 p |
| Programozható | saját dagasztási, kelési, sütési idők (nem minden gépen) | tetszőleges |
A program neve és száma gépenként más – a gép fedelén vagy a kézikönyv első oldalain van a lista.
A héjszín-gomb a sütés hőfokát és/vagy idejét módosítja. A közepes a biztos választás. Sötét: vastagabb, ropogósabb, ízesebb héj (a Maillard-reakció tovább dolgozik). Világos: cukros, tejes, tojásos tésztához, amely amúgy is gyorsan barnul.
A gépi kenyér héja sosem lesz olyan ropogós, mint egy vasedényben sült kovászosé – a gép zárt, párás, és a hőt nem tudja olyan erősen leadni. Lásd: Ropogósabb héjat szeretnék.

Egy kis, zárt sütő, benne egy kivehető, tapadásmentes edény. Az edény alján egy tengely jön ki, erre kerül a dagasztólapát (nagyobb gépekben kettő). Alul egy motor forgatja, körben egy fűtőszál melegít, egy hőérzékelő és egy kis számítógép pedig percre pontosan levezényli a programot: kever, dagaszt, pihentet, keleszt, süt, melegen tart.

Sehonnan – ez a gép legnagyobb korlátja. A program időre megy, nem a tészta állapotára. Egy pék megnézi, megnyomja a tésztát, és akkor süt, amikor kész; a gép a kiírt percben süt. Ezért kell a gépi receptekben pontosan mérni: a só, az élesztő és a víz arányával „hangoljuk be” a tésztát úgy, hogy épp a program idejére érjen meg.
A drágább gépek (pl. Panasonic) mérik a szoba és az alapanyagok hőmérsékletét, és ehhez igazítják a kelési időt – ezek kevésbé érzékenyek a téli-nyári különbségre.
A kisebb gépekben egy lapát van, a cipó magasabb, „álló” téglatest. A nagyobb (1,2–1,5 kg-os) gépek gyakran két lapáttal, fekvő, hagyományos szeletforma cipót sütnek. A recept mindkettőn működik; kétlapátos gépen a szelet szélesebb és alacsonyabb.
Az első háztartási gép 1986-ban jelent meg Japánban (Matsushita / Panasonic, „Bread Bakery”). A 90-es években Nagy-Britanniában, Ausztráliában és az USA-ban terjedt el, Magyarországon a 2000-es évek elején lett népszerű – a Konyhalista levelezőlista tagjai 2002-ben már egész receptgyűjteményt állítottak össze hozzá.
Egy kisebb lisztes krumplit főzz meg héjában, sós vízben, puhára. Hámozd meg, törd át, és hagyd kihűlni. A főzővízből tegyél félre egy bögrényit, az is hűljön langyosra.
Igen: a kihűlt, áttört krumplit és a főzővizet zárt dobozban tedd a hűtőbe (1–2 napig jó). Sütés előtt vedd ki fél órával korábban, hogy szobahőmérsékletű legyen – a hideg krumpli lehűti a tésztát.
A megmosott krumplit villával szurkáld meg, és teljes teljesítményen 4–6 perc alatt puhára sül. Ilyenkor nincs főzővíz – sima vizet használj.
Tedd fel a lapátot. Az edénybe először a főzővizet, az ecetet, az olajat és a krumplit, rá a lisztet, hogy mindent befedjen. A sót az egyik, a cukrot a másik sarokba szórd, végül a liszt közepébe nyomott mélyedésbe az élesztőt.
Alul, a lapát mellett a krumpli az első keveréskor szétoszlik a vízben, és egyenletesen kerül a tésztába. A liszt tetejére téve csomós maradhat, és nedves foltot csinálna az élesztő mellett. A Kenwood-kézikönyv is a folyadékkal együtt kéri a zöldségeket. (Egyes receptek – pl. Cookpad – a végére teszik; azonnali indításnál az is működik.)
Egyetlen cél: az élesztő maradjon száraz, és ne érjen a sóhoz, amíg a lapát meg nem indul. Ezért:
Azonnali indításnál ez „csak” biztonság. Időzítésnél viszont létfontosságú: ha az élesztő órákig nedves, idő előtt elkezd dolgozni, és mire a program indul, kifárad.
Néhány gyártó (pl. régebbi Panasonic, Funai) így írja elő – a cél ugyanaz: az élesztő és a víz között legyen egy vastag liszt „fal”. Kövesd a saját géped kézikönyvét; ha az élesztőadagolós gép, az élesztő a kis adagolótartályba kerül, és a gép maga szórja be a megfelelő pillanatban.
A mérőpohár vízre pontos, lisztre nem: a Konyhalista-gyűjtemény szerint egy pohár finomliszt 10 dkg, egy pohár rétesliszt 13 dkg – és attól függően, mennyire tömörödött, ugyanabból is ±20 %. A gépnél a pontatlan mérés a hibák első számú oka (Kenwood-kézikönyv). Egy digitális konyhai mérleg megoldja.
A gép kis mérőkanala általában egy teáskanál (5 ml), a nagy egy evőkanál (15 ml).
Kattintsd be az edényt, csukd le a fedelet. Alap program, 1 kg, közepes héj – Start.
Részletek: Program-szótár · Mekkora a gépem? · Héjszín
A legtöbb gép 12–15 órával előre beállítható. Nem az indulás, hanem a kész kenyér időpontját kell megadni: ha este 10-kor bekészíted, és reggel 7-re kéred, 9:00-t állíts be (10 perces lépésekben). A gép kiszámolja, mikor induljon.
Ami órákig szobahőn állva megromlik vagy idő előtt erjedni kezd:
Stabil, hőálló felületre, faltól és szekrénytől legalább 5 cm-re, huzattól és napsütéstől védve – a gép nem légmentes, a környezet hőmérséklete hat a kelésre (ideális: 20–24 °C). Dagasztáskor erősen rezeghet, ez normális. A szellőzőnyílásokat ne takard le.

A krumpli víztartalma krumplinként más, ezért itt tényleg érdemes megnézni: sima, gömbölyű, enyhén fényes labdát szeretnél. Ha szétkenődik, 1 evőkanál liszt; ha morzsás, 1 evőkanál víz.
A krumplis tészta tapintásra kissé tapadósabb és fényesebb, mint a sima fehér – ez rendben van. Akkor kell liszt, ha nem áll össze labdává, hanem a falra kenődik és ott is marad. Ha labda, de egy kicsit „csókolgatja” a falat, hagyd.
| Amit látsz | Mit jelent | Teendő |
|---|---|---|
| Sima, gömbölyű labda, forog a lapáttal, az edény falát épp csak megérinti és tisztán elválik | Pont jó | Csukd le a fedelet, és hagyd |
| Szétkenődik a falon, nem áll össze labdává, „húzza a farkát” | Túl lágy | 1 evőkanál liszt, várj 1–2 percet |
| Morzsás, kopog az edény falán, a lapát „nyekereg”, liszt marad a sarkokban | Túl kemény | 1 evőkanál víz, várj 1–2 percet |
Egyszerre csak egy kanállal, és várd meg, amíg a tészta felveszi – csak utána döntsd el, kell-e még.
Az első percekben a gép még csak összekeveri a hozzávalókat – a liszt még nem szívta be a vizet, a tészta mindig ragacsosnak vagy morzsásnak látszik. Kb. az 5–10. percre áll össze annyira, hogy már látszik a valódi állaga, de még bőven van idő javítani. Később, kelés közben már nem szabad belenyúlni.
A liszt nedvességtartalma zsáktól, évszaktól, páratartalomtól függően néhány százalékot ingadozik, és egy-két százalék víz a gépben már látszik. A gyári kézikönyvek ezért is kérik ezt az egy ránézést – ez az egyetlen pont, ahol a gép „szakácsa” te vagy.
Egy szilikon spatulával óvatosan told le a tésztára – a lapát közelébe ne nyúlj. Ha rendszeresen így van, legközelebb 1 evőkanállal több vizet tegyél bele.
A dagasztás alatt (kb. az első 30–40 percben) igen. Kelés és sütés alatt nem: kiszökik a meleg, a lehűlő tészta megroggyanhat, és sütésnél a hirtelen hőveszteség miatt a teteje beeshet. A betekintőablakon át nézz be – az elején bepárásodik, ez normális.

A gép kétszer dagaszt, kétszer keleszt, majd kisüti a kenyeret. Kelés és sütés alatt ne nyisd ki a fedelet. A végén sípol.
Egy gyári program (Kenwood BM200, Alap / nagy) percre lebontva:
Az első, lassú keverés csak elegyíti a hozzávalókat, hogy a liszt felvehesse a vizet – így nem porzik, és a lapát nem kenődik. A második, erős dagasztás építi a sikérhálót.
A kelés közbeni rövid lapátmozdulat a kézi kenyérsütés „kinyomkodását” utánozza: kiengedi a nagy gázbuborékokat, újraosztja az élesztőt és a cukrot, és egyenletesebb, finomabb belet ad. Néhány gép ezt „lyuggatásnak”, „formázásnak” hívja.
Inkább ne. A melegen tartás csak arra jó, ha épp nem vagy otthon. A zárt edényben a kenyérből távozó gőz lecsapódik, a héj megpuhul, az alja befülled. Ha teheted, vedd ki rögtön a sípszó után.
Sütőkesztyűvel emeld ki az edényt, fordítsd fejjel lefelé egy rács fölött, és rázd meg, amíg a kenyér kicsúszik. Ha a lapát benne maradt, húzd ki a kampóval.
Ez gyakori, főleg sötét héjnál. Hagyd kicsit hűlni, majd a géphez adott kampóval (vagy egy fa / műanyag eszközzel) húzd ki. Fémmel ne – megkarcolja a tapadásmentes bevonatot.
Igen: a második dagasztás vége és a második kelés eleje között (a hangjelzés után, kb. az 1. órában) vizes kézzel kiemelheted a lapátot, és a tésztát visszasimíthatod. Így nem lesz lyuk a kenyér alján. Ez viszont már beavatkozás – ha a gépre bízod, egy kis lyuk marad, ennyi.
Fordítsd fejjel lefelé, és rázd meg néhányszor; ha nem jön, kopogtasd meg fakanállal az edény sarkát, vagy forgasd meg alul a lapát tengelyét. Legközelebb kend ki vékonyan olajjal az edényt – idővel a bevonat kopik.

A krumplis kenyér nedvesebb, ezért tovább „sül” hűlés közben: hagyd rácson legalább 45 percig, inkább egy óráig. Melegen felvágva ragacsosnak tűnhet, kihűlve viszont szép, egyenletes.
A kenyér alja és oldala gőzt ad le. Tányéron, deszkán, a forró edényben a gőz visszacsapódik, a héj megpuhul, a kenyér „összeesik” (Tchibo-kézikönyv). Rácson körben szellőzik.
Belül pedig még sül: a keményítő a hűlés alatt rendeződik, és a bél csak ekkor válik vághatóvá. Melegen felvágva ragacsos, morzsálódik, a kés összenyomja. Legalább 30 perc, de egy óra után a legjobb.
A sütés közben szétnyílt keményítőláncok hűlve újra összerendeződnek. Ez az első órában hasznos (a bél megszilárdul), a következő napokban viszont ugyanez a folyamat okozza, hogy a kenyér megáll, kiszárad. Hűtőben (0–5 °C) ez a leggyorsabb – ezért ne tedd hűtőbe a kenyeret.
A házi kenyérben nincs tartósítószer: 2–3 nap alatt fogyaszd el, vagy fagyaszd.
180 g főtt krumpli és 160 ml főzővíz (a többi változatlan). Krumplisabb ízű, még puhább, nedvesebb, kicsit sűrűbb bél. Ez a régi magyar gépi receptek (hoxa-fórum, Margit2, Tündér-konyha) krumpliaránya: 15–20 dkg krumpli fél kiló liszthez.
Itt az 5. perces ránézés kötelező, és a hűlés legalább 1 óra.
20 g pehely + 285 ml víz a főtt krumpli és a főzővíz helyett. Mivel semmi nem romlik benne, este bekészítheted, és időzítővel reggelre kész. Részletek: Burgonyapehellyel.
Tegyél a liszt mellé 1 kávéskanál őrölt köményt – a magyar krumplis kenyér klasszikus fűszere (EstEbéd, Tündér-konyha). Egész köménymag is mehet (1 teáskanál), az a dagasztás végére, a hangjelzésre.
Üss 1 tojást a mérőpohárba, és öntsd fel a főzővízzel 215 ml-ig; a víz helyett ennek a fele lehet tej is. Olaj helyett 20 g vaj. Kalácsosabb, foszlósabb (Sóbors „foszlós krumplis kenyere” és Margit2 burgonyás kenyere nyomán). Héj: világos-közepes. Időzítővel nem.
Vékony, aranybarna héj; puha, enyhén nedves, egyenletes, finom-közepes lyukacsos bél. A krumpli ízét alig érezni, inkább csak a puhaságát: a kenyér 3–4 napig is friss marad.
Nem lett elég alaposan áttörve – krumplinyomóval vagy villával, melegen törd át, akkor a legkönnyebb. Burgonyapehellyel ez nem fordulhat elő.
A leggyakoribb gépi hiba. A tészta túlkelt: mire a gép sütni kezdett, a sikérháló már túlfeszült, és a hőtől összeroskadt.
Túl sok élesztő, cukor vagy liszt a géphez, vagy túl nagy adagot választottál. Csökkentsd az élesztőt ¼ teáskanállal, a cukrot 1 teáskanállal, és ellenőrizd a gép méretét.
Túl lágy tészta vagy túl sok élesztő, kimaradt só, túl meleg víz. Csökkentsd a vizet 15 ml-rel, és mérd pontosan a sót és az élesztőt.
Kevés cukor vagy tej (a tejcukor barnít), világos héjbeállítás. Válassz sötétebb fokozatot, vagy tegyél bele 1 evőkanál tejport. A gép teteje gyakran világosabb marad – ez normális.
Sötét fokozat, sok cukor, vagy sokáig maradt a melegen tartásban. Világosabb fokozat, kevesebb cukor, és vedd ki rögtön a sípszó után.
Igazán ropogós, vastag, „kemencés” héjhoz a tésztát a gépből kivéve vasedényben kell sütni – ez már nem teljesen gépi recept. Ilyen a sütőben sült kovászos kenyér.
Kevés folyadék, sok liszt – a tészta nem tudott szépen kisimulni. +15 ml víz legközelebb.
A recept a gépi krumplis kenyerek és az ecetes gépi alapreceptek közös arányaiból készült. Minden felhasznált recept teljesen gépi.
| Recept | Krumpli | Liszt | Folyadék | Extra | Program |
|---|---|---|---|---|---|
| Hoxa-fórum (#157) | 150 g főtt | 630 g rétes | 300 ml víz + tojás | margarin | gyors |
| Margit2 – burgonyás | 150 g főtt | 630 g | 300 ml víz + tojás | sikér, C-vitamin | gyors |
| Margit2 – 80 dkg-os | 35 g pehely | 530 g | 350 ml | sikér, C-vitamin | gyors |
| Tündér-konyha | 75 g főtt | 450 g BL55 | 250 ml | kömény, olívaolaj | teljes kiőrl. |
| Cookpad – kenyérsütőben | 3 közepes | 550 g | 1 bögre főzővíz | olaj | – |
| Konyhalista – krumplis fehér | 70 g pehely | 300 g | 300 ml | tejpor, vaj, C-vit. | fehér |
| Gyakorikérdések (maszatka) | 50 g pehely | 550 g BL55 | 400 ml | tejpor, vaj | – |
| Hoxa – ecetes alap* | – | 550 g | 300 ml | 1 ek ecet, tejpor | alap |
| Ez a recept | 90 g főtt | 450 g BL80 | 215 ml főzővíz | 1 tk ecet | alap |
* krumpli nélküli, az ecet miatt szerepel. Krumpli és ecet együtt Margit2 „kedvenc fehér kenyerében” fordul elő (8 dkg krumpli + 1 tk ecet), de az sütőben fejeződik be.
Kevesebb krumpli (20 % a szokásos 25–30 % helyett) és feszesebb tészta (63 % a 66–72 % helyett) – ez adja az egyenletes, finom-közepes lyukacsos belet. Tojás nélkül, hogy egyszerű és sima kenyér maradjon. Ecet a régi magyar gépi receptek szokása szerint, de csak egy teáskanál. Alap program a gyors helyett, mert a hosszabb kelés egyenletesebb belet ad.
A recept a források arányainak középértéke, nem kipróbált családi recept: az első sütésnél figyeld az 5. percet, és jegyezd fel, kellett-e liszt vagy víz.
Gyári kézikönyvek: Kenwood BM200, Tchibo kenyérsütő gép (2018) – a burgonya főzővizéről és a zöldségek nedvességéről.
Receptek (2026. novemberi állapot, a projekt forrasok/gepi mappájában összefoglalva): hoxa.hu – Kenyérsütő géphez BEVÁLT receptek; Margit2 – Gépi kenyérsütés és receptek; Tündér-konyha – Krumplis kenyér végre gépben; Cookpad – Krumplis kenyér kenyérsütőben; Szepesfalvy G. (szerk.) – Konyhalista-gyűjtemény (2002); Gyakorikérdések; összevetésként a sütőben készülő krumplis kenyerek: Sóbors, Nagyi titka, Erdélyi receptek, EstEbéd, Családi receptkönyv.
Fotók (Wikimedia Commons): Otto Phokus (CC BY-SA 2.0); Your Best Digs (CC BY 2.0); Buckaroo bob 91, Ashley Pomeroy (CC BY-SA 4.0). Részletek: kepek/FORRASOK.md. Az illusztrációk saját rajzok.